Skye:
-Na gyerünk, mielőtt ide érnek a sok kajával, mesélj! Mi történt?-nyaggattam Heidit, hogy mielőtt Brian és Zacky haza érnek még elmondja, mi történt köztük.
-Gyereket akar, én viszont nem!
-MI?!
-Tudom, még csak most rendeződtek a dolgaink...
-Nem, úgy értem miért is nem szeretnél gyereket?-néztem rá döbbenten.-Jóformán Aleck pótmamája vagy.
-Az más, ő az unokaöcsém, én nem állok készen egy gyerekre.
-Heidi, nélküled nekem se ment volna 19 éves fejjel. Most 25 leszek és jön a második gyerekem és csakis miattad vagyok biztos a dolgomban, mert tudom hogy segítesz nekem átvészelni ezt is.
-De ez nálad ösztönösen jött mindig!-ellenkezett velem.
-Heidi pont ahogy nálad is. Mindig tudtad Aleck miért sír, meg tudtad nyugtatni, és jobban fürdetted mikor kisbaba volt mint én, nekem folyton ordított.Készen állsz egy gyerekre, ezt te is tudod, szóval mondd el hogy mi az igazi baj.-kértem, mire összeráncolta a homlokát és az az érzésem támadt, hogy ő sem tudja, hogy pontosan miért is nem akar gyereket.
-Skye nem megy érted?! Honnan tudja hogy velem marad? És ha nem tetszik neki a családos élet?
-Miről beszélsz? Brian imádja a gyerekeket, a családja a mindene te is tudod!-keltem kicsit ki magamból mikor meghallotuk az ajtót.
-Sziassssssztooook!-köszönt Zacky, mi meg csak épp hogy összepillantottunk és indultunk is a konyhába.
-Hello! Mit hoztatok nekem?-kérdeztem a srácokra mosolyogva mire Zacky és Brian is letett elém egy egy zacskót.-ÚÚÚ, ezt mind?
-Nem tudtuk mit ennél, Zacky vette amit szerinte én is amit szerintem.-kacsintott rám Syn, mire én meg Heidire pillantottam, még hogy ez a pasi nem akar családot?!
Zacky:
Pár napja már, hogy Matt megtudta Skye terhes és azóta több időt tölt vele, velünk. Kezdem fölöslegesnek érezni magamat így, Jimmy is itt lakik én minek, hiszen már nem kell a gyereknek másik apa...
-Skye, jössz egy picit?-tettem a kezem a vállára és ahogy bólintott elindultam ki a ház elé.
-Baj van?-kérdezte és láttam, hogy megijedt.
-Nem dehogy, csak gondoltam beszélnünk kéne.-böktem ki de aztán nem ment, nagylevegőt vettem hogy bele kezdjek, de nem tudtam...
-Miről?
-Rólunk! Hogy... Matt most... nem tudom mit beszéltetek, de... ha én így nem..
-Zacky én szeretném, ha maradnál! Mattnek is megmondtam, hogy..
-Skye én nem szeretnék teher lenni, sem fölösleges. A barátom vagy, de úgy érzem hogy a gyereknek rám így semmi szüksége.-mondtam és láttam Skye szemein hogy meglepte, hogy ezt mondtam. Pár pillanat alatt csillogni kezdtek a szemei a könnyektől.-Ne, nem akarom, hogy sírj!-simítottam meg az arcát.
-Nem, semmi baj! -szipogott.-Ha így érzed, menj persze nyugodtan! De azt tudd, hogy sosem leszel fölösleges, te és Jimmy a legjobb barátaim vagytok akik per pillanat jobban ismertek engem mint én magamat.-mondta és ez nagyon jól esett, még ha azt egyáltalán nem vártam volna, hogy azt mondja menjek.Aztán egyszer csak hozzám bújt és megölelt.
-Hééé szomszéd!-Skye felkapta a fejét és oldalra néztünk mindketten, és hát a nem várt személy Walker volt.
-Szia!-intetteünk vissza.
-Valamikor összeülhetnénk beszélgetni, most már itthon leszek.-jött felénk és Skyehoz beszélt végig.
-Ne haragudj Walker de nem fog menni, sokat dolgozom a többi időm meg Aleckre és minden másra megy el.-mondta és megsimította az egyre látszódó pocakját, hogy Walker is észrevegye.
-Hűű, komoly?-kérdezte mire mindketten bólintottunk.-Gratulálok!-nyújtott nekem kezet, nyilván azt hitte az én gyerekem,.... bár úgy lenne!
-Nem, nem az enyém!-ráztam meg a fejem, mire értetlen képpel meredt Skyre.
-Matt!-motyogta aztán mielőtt folytatni tudta volna Brian feltépte a ház ajtaját és dühösen szaladt a kocsijához, Heidi meg vörös fejjel utána, de Brian épphogy csak meg várta.Összenéztünk Skyecal és indultunk mi is a kocsihoz hogy utánuk menjünk, biztos valami baj van.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése