2013. november 8., péntek

Life is just a game 21.

Skye:

-Zacky, nem nem nem! Nem hiszem el!-próbáltam megkeresni a ruháimat a szobájában.
-Skye, gyere!-nézett rám az ágyban fekve, szét tárva kezeit.
-Nem Zacky, hát nem érted? Nem lett volna  szabad...megint!-túrtam fel mindent de nem találtam a ruháimat.-Nincsenek meg a cuccaim.
-Presze hogy nincsenek.-nevetett, de ahogy felvont szemöldökkel ránéztem abba hagyta.-Még mielőtt beértünk volna, lekerültek.
-Akkor mégis hogy menjek ki?!
-Nyugalom! Adok egy felsőt! Válassz egyet!-mutatott a bőröndje felé. Kivettem egy The Beatles-es kissé szakadt trikót és felvettem. Találtam egy szemüveget is a bőröndben.
-Hát ez a rózsaszín szemcsi a tied?
-Oh, az Gena szemüvege.-húzta kicsit el a száját. Felvettem és hülye pózokba vágtam magam.
-Neked ez valahogy jobban áll mint nekem.-mosolygott rám és mire észbe kaptam már a telefonjával fényképezett.
-Na jó, most kimegyek! És ezt, ami volt ennek vége!-néztem rá, miközben a lehető legjobban igyekeztem a bugyimat eltakarni a felsővel. De úgy nézett rám mint tegnap.-Ne nézz így! Ez nem működik!-mondtam és kiléptem. Sehol senki, csend volt. Összeszedtem a ruháimat és gyorsan felkaptam a nadrágomat. Benéztem a szobámba, Aleck az ágyamban aludt. Becsuktam az ajtót és ahogy megfordultam Johnnal találtam szemben magam.
-Basszus, megijesztettél! Minden rendben volt vele?
-Aha, hamar elaludt! És veled? Kicsit mintha szétestél volna.-nézett a kezemben lévő ruhákra.
-Kuss!-morogtam és ott hagytam.

Heidi:

-Brian?-néztem a mellettem fekvő embert és csak reménykedtem, hogy Brian.
-Hm?-kérdezett vissza.
-Hol vagyunk?
-Azt hiszem a valami parkban.-nyöszörgött én viszont elkezdtem nevetni.-Mi vicces?
-Madárszaros a vállad.-ahogy kimondtam felpattant és lekapta a felsőjét. Így csak mégjobban nevetni kezdtem, de nem kellett volna. A képembe vágta a felsőt.-Haza kénne mennünk, vagyis a hotelbe.
-Jah! Gyere!-nyújtotta a kezét és felhúzott.
-Fáááradt vagyok!-ásítottam, mire hirtelen Syn a karjaiba kapott és úgy indult el a hotel felé.-Hűűű! Ennél jobb fuvarom se volt még. A fejemet a csupasz vállára döntöttem ő meg csak nevetett. Ahogy a karjaiban cipelt elég sokan megbámultak minket és utánunk fordultak, fényképeztek.
-Fiatalok! Felháborító!-puffogott egy bácsi aki mellettünk állt egy zebránál.
-Problémája van uram?-kérdeztem vissza, de csak fintorgott ránk.
-Tudja a feleségem! Tegnap este vettem el!-mondta Brian, mire a bácsi elképedve bámult.-Maga nem vitte a karjában a feleségét?- a  bácsi bólintott, mi meg elnevettük magunkat. Ahogy zöld lett elköszöntünk és haladtunk tovább, de a bácsi még utánunk kiabált.
-Sok Boldogságot!-ahogy kimondta újra nevetni kezdtünk, felé intettem és megköszöntem.
A negyedórás séta után végre visszaértünk a hotelhez. A lakosztályunkhoz felérve én kinyitottam az ajtót, Syn becipelt.
-Köszönöm Mr. Haner!
-Szívesen Mrs. Haner!-mondta de ahogy beljebb mentünk mindketten ledermedtünk.-Michelle? Mármint, sziaaa!-ment Michellehez és megcsókolta. Én csak leszegett fejjel, mosolyogva besunnyogtam a szobámba átöltözni. Pár perc múlva hallottam Michelle kioktató hangját és ki is mentem.
-Brian, komolyan? Ne nézz hülyének!-ahogy meglátott elhallgatott és csípőre tett kézzel méregetett.
-Neked is szép jó reggelt!-mosolyogtam rá és Jimmyhez siettem, aki egy bárszéken ülve müzlit evett és a többieket figyelte.-Na mi a műsor ma?
-Mich és Syn veszekszenek, miattad!-vigyorgott rám. Gena Zackyt nyúzza bent, de arra még nem jöttem rá miért. Valary és Matt Aleckkel ismerkednek a többiekről nem tudok semmit.
-Skye?
-A kiscsaláddal van.-ahogy kimondta Skye kijött Matt szobájából.
-Jesszusom mi ez a ricsaj?-kérdezte mire Michellenél pattant a cérna.
-Ricsaj? Éppenséggel a kis kurva húgod próbálja lenyúlni a pasimat azért ez a nagy ricsaj.
-Héhéhéhé!-állt ki értem egyszerre Jimmy és Brian is, ami nagyon jól esett.
-Heidi nem kúrva és nem próbált lenyúlni!-mondta Brian de Mich nem foglalkozott vele.
-Amúgyis nem Heidi hibája, ne veszekedj vele csak vidd már szobára!-nevetett Jimmy. Ahogy kicsit lecsendesedtek Gena csapta ki Zacky ajtaját.
-Hagyj békén!-sietett előre Gena, Zacky meg csak állt a szobaajtajában. Gena ahogy elhaladt Skye mellet megtorpant.-Az Zacky felsője?! Komolyan?-kérdezte Zackytől, de mielőtt bárki bármit reagálhatott volna felpofozta a nővéremet.

Brian:

A pofon akkorát csattant, hogy mind csak bámultunk. Zacky elkapta Genat és kirángatta a folyosóra, Skye meg csak az arcát simogatva ledőlt a kanapéra.
-Mich komolyan mondom, hogy nem volt semmi, buliztunk este és kész. Ennyi!-persze hiába magyarázok, úgyse akarja megérteni, csak utálni a  lányokat. Elfordult és leült egy fotelbe. Odamentem Jimmyhez és Heidihez akik kerek szemekkel bámulva tömték a fejüket.
-Mi volt ez az előbb Genaval?-kérdeztem, mire Jimmy elmosolyodott.
-Skye lefeküdt Zackyvel...-vigyorgott.
-Megint!-tette hozzá Heidi és a nővérét nézte megvetően.
-Kussolj, mert hallom!-ordította de még mindig a kanapén feküdt.
-Tudtad, hogy idejön látogatóba?-kérdezte Heidi számonkérően,amitől csak tikkelni kezdett a szemem.
-Ne kezd már te is! Nem tudtam! Asszonyok basszus sírba visztek!
-Látod a mi srácainknak nincsenek barátnőik és ilyen problémák sincsenek.-mondta Heidi szemrehányóan.
-Oh, akkor legyek 30 éves szűz mint Tyler, vagy egy özvegy mint John? Kiráááály!-mondtam, és épp akkor megjelent a két emlegetett szamár.
-Csá mindneki mi ez a hatalmas hangzavar?-kérdezte Tyler mire mind csak megvontuk a vállunkat.-Majd a kamerán visszanézem!-mondta aztán mosolyogva bámulta Michellet. Nem is értettem miért, de már kezdett kicsit zavarni.
-Michelle?-kérdezte és elindult felé, ami azt hiszem mindnyájunkat meglepett. Kíváncsian néztem mi lesz, de Michelle csak rémülten bámult felém. Hát oda mentem.
-Ismeritek egymást?-kérdeztem Tylert.
-Igen, úgy egy éve..
-Összefutottunk egy koncerten és beszélgettünk.-vágott közbe Michelle zavartan, de még mindig ijedten nézett rám.
-Igen! Beszélgettünk és.. hogy hogy itt vagy? Hozzám jöttél talán?-kérdezte Tyler mosolyogva tőle, és a derekára tette a kezét. Mosolyogva bámultam Michellere.
-Igen Michie, kihez is jöttél?-kérdeztem vigyorogva, de ő már könnyes szemekkel nézett rám.
-Brian, kicsim ez...
-Igen, ez nem az aminek gondolom! De ány úgy gondolom, ti kavartatok. Igazam van?-kérdeztem Tylert, aki zavartan nézte hogy Michellet, hol engem.
-Nem értem mi ez. Mi folyik itt?
-Tyler, jártatok?-kérdeztem meg direktben.
-Egy két hónapig kavartunk, aztán mondta hogy van valakije..-húzta el a száját. Kényszeresen nevetnem kellett. Michellere néztem, már a sírás határán volt.
-Ne izgulj Ty, már nincs senkije, biztos hozzád jött!-mondtam és abban a pillanatban Mich zokogni kezdett. Visszaindultam Heidihez és Jimmyhez.
-Öcsém ez mi az isten volt?-kérdezte Rev, de csak megvontam a vállam.
-Megcsalt a ribanc!-szűrtem. Heidit néztem, ahogy ült a bárszéken. Odaléptem hozzá és beálltam a két lába közé. Kezeimet köré fontam.-Mit szólsz? Már szabad vagyok!-mosolyogtam rá. Láttam, ahogy Michellere néz majd vissza a szemeimbe. Felkaptam és becipeltem a szobámba, leraktam az ágyra és magunkra zártam az ajtót.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése